Óóóévbúcsúztató a Balatonon

– Na, most felteszem a csukázó csalimat – mondtam és felcsatoltam egy 4,5 centis fehér Mann’s gumihalat.

Steve röhög, én dobásra lendítem ultra-takony karakterisztikájú botom. Köszönhetően a bot 0-át jobbról erősen közelítő gerincességének, a csali a Steve előtti oszlopközben landol.

– Ez a bot jobbra húz – szakad fel belőlem az “értelmes” megállapítás.

Már Tomi is röhög, közben félúton valami megüti a gumihalam. Csak behúzok neki, ezzel a bottal bevágni nem igazán lehet, erre egyből karikába görbül. Egyből tudom mit akasztottam, de a többiek is sejtik, hogy nem egy rekord sügér lesz a zsinór végén.

– Csukaaa, Zolika ezt nem hiszem el. Bemondta b-meg, ez bemondta… – horkan fel Steve, teljesen jogosan.  (aznapi 1. bemondásom! ezt jegyezzétek meg)

Mindenki röhög… de Tomi rátesz még egy lapáttal….

Megkérem, hogy fotózzon le. Erre, elsétál a 10 méterre lévő táskájához, előhúzza tükrös gépét. Stevevel kérdőn egymásra nézünk és megkérdezzük, hogy nem akar-e közelebb jönni kicsit, hogy az amúgy is kicsi csuka jobban látszódjon. Tomi valamit mond valami teleobjektívről, olyan messze áll, hogy nem is értjük tisztán, majd elkezd hátra lépkedni. Na ennél a pontnál elszakad a cérna, fékezhetetlen röhögésben tör ki mindenki. Közben “tökéletes” fotók készülnek. 🙂

Lassan visszaáll a rend, szétszéledünk, keressük a halat. Fogok egy mikro-sügeret, amiről inkább nem is teszek fel, csak egy werk képet. (amit Tomi kb. 25 méterről! lőtt. 😛

… a történet többi részét olvassátok el >>Tomi tollából<< hisz innentől ő volt a főszereplő, én csak afféle önzetlen(=nem tud halat fogni) balatoni guide 🙂

A képeket azért bedobálom ide is, de előtte még megosztom veletek a 3. aznapi bemondásomat is. Épp kiértünk Tomival a 2. spot-ra, amikor az éppen hazafelé ballagó helyi öreg halfarkas beszélgetős kedvében pár “okos” godolatot még megosztott velünk.

  1. Sügeret már nem fogtok, 1 hónapja eltűntek. (Hazavittétek baszki gondoltam magamban)
  2. Ezt a szákot meg minek hoztátok, akkor halakhoz nem kell! – Itt már nem tudtam megállni és bemontam:

– Csukát merítünk azzal! – és láss csodát Tomi 2 percen belül már fárasztotta is első csukáját..  szerencsére az öreg még látótávolságban volt, bár az egyetlen értelmes mondata akkor is annyi volt csak, hogy kicsi az van vagy 25 centi!  Ez csak azért fura, mert mikor ők fognak egy méret körüli halat, akkor pont fordítva szokták becsülni… No comment! 😉

 

Reklámok

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s